2019.07.12.
A „segítés”
Segítés lehet az is, sőt esetleg ez az igazi segítés, ha rádöbbentjük terheire panaszkodó embertársunkat, hogy valódi gondjainak okai nem az általa vélt terhek, hanem valami egészen más.
Nos, a segítésnek ez az utóbbi módja mai világunkban szinte teljesen elfelejtődött, kiiktatódott. Emberi kapcsolataink elsekélyesedésének, kiüresedésének egyik súlyos tünete, hogy kiiktatjuk az egymásnak történő valódi segítségnyújtásnak még a lehetőségét is azáltal, hogy rosszul értelmezett tapintatból, az emberi autonómia túlhangsúlyozásával lehetetlenítjük a beleszólást, a ráhatást még a hozzánk közel álló emberek esetén is. Magánautonómiánkat féltjük a mások általi beavatkozástól, és ettől való félelmünkben lemondunk az egymásra történő befolyásgyakorlásáról, annak megkísérléséről is. Pedig, ha nem vagyunk egymásra hatással, ha nem befolyásoljuk egymást, akkor nincs közöttünk valódi összetartozás, nincs kohézió. Még a legintenzívebbnek tételezett, szereteten alapuló kapcsolatokban is a beletörődés, a bárminek a feltétlen elfogadása, a mindennek a tolerálása lett a követelmény, vagy legalábbis sokakkal ezt hitették el.
Elmagányosodott, atomizálódott társadalmainkban sokak számára az egymás békén hagyása a legfőbb elvárás. A követendő mintaként beállított “jó kapcsolat” az, amiben nem akarják egymást megváltoztatni, amiben mindenki azt csinál, amit akar, ahol az együttélés leszűkül a fizikai egymás mellett levésre, a közös fogyasztásra. Ebben a már-már uralkodóvá vált szemléletmódban összetévesztődik, leszűkül a szeretet, a törődés, a másik segítése a gondozásra és a gondoskodásra.
Az emberi, társadalmi, szociális gondok legfőbb forrása éppen az, hogy elmulasztjuk megélni a saját autentikus életünket, mely szorosan összefügg azzal, hogy nem biztatjuk, nem inspiráljuk egymást erre, nem segítjük egymást ebben.
2019.07.06.
Tájékoztató
2019.07.01. “Egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése” műhelymunka helyszíne a Szent Lukács Görögkatolikus Integrált Szolgáltató Központ (4234 Szakoly, Hunyadi u. 2.) volt.
A szakmai műhely során a Szent Lukács Görögkatolikus Integrált Szolgáltató Központ tevékenységeit, illetve a mindennapi élet során bevált jó gyakorlatokat ismerhettük meg, amely a fogyatékkal élő emberek sajátos élethelyzetét érinti. Az intézményvezető mutatta be az intézmény történetét, helyzetét, feladatait. A szakmai vezető az intézmény szakmai programját, illetve a megvalósítás során bevált jó gyakorlatokat ismertette.
Az intézmény meglátogatása alkalmával számos jó gyakorlatot hallottunk, illetve láttunk.
Az intézménynek van támogatott lakhatása, támogató szolgáltatása, és fejlesztő foglalkoztatása. Ez utóbbi egy államilag támogatott forma, mely nélkül a támogatott lakhatás nem működtethető. Lényege az, hogy a megváltozott munkaképességű, szellemi fogyatékos embereket tudják hasznos és értékteremtő módon foglalkoztatniNapjainkban a foglalkoztatás igen sokszínű, mindegyik formája tulajdonképpen egy jó gyakorlat, követendő más, hasonló jellegű intézmény számára.
2019.07.03.
A „segítés”
Másik lehetséges értelmezése a segítésnek az, hogy a terheket cipelő embernek megmutatjuk, hogy másként is viheti terheit, és akkor nem lesznek annyira nyomasztóak. Például a két kezükben szatyrokat cipelő idős embereknek megmutatjuk, hogy hátizsákban, vagy éppen guruló táskában könnyebben vihetőek terheik. Vagy ha a nagy lakásban egyedül maradt, a fűtési számláját kifizetni nem tudó embernek, ahelyett, hogy kifizetnénk helyette a számlát, vagy a fűtés szolgáltatójaként elengednénk neki azt, segítés az is, ha a kisebb lakásba költözés lehetőségére, vagy a fűtés néhány helyiségre korlátozására hívjuk fel a figyelmét, esetleg ennek megvalósításában segítjük őt.
További segítési mód, ha rávilágítunk, hogy a cipelt terhek egésze vagy egy része letehető, nincs rájuk szükség, nem muszáj vinni őket. Nem kell egy hétvégére annyi mindent vásárolni, hiszen mindig sok a maradék, esetleg a szemétbe kerülő élelem. Hogy valójában nem a fűtés költsége a teher, hanem, hogy még mindig anyagi támogatást ad felnőtt gyermekeinek az idős ember, amire ők nincsenek is ráutalva.
2019.07.01.
Néhány gondolat a jó gyakorlatokról
Egy társadalom fejlettségének alapvető fokmérője, hogy miként viszonyul a fogyatékossággal élő polgáraihoz, mennyiben veszi figyelembe döntései során azoknak az érdekeit, szempontjait, akik valamilyen hátránnyal kénytelenek élni.
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint hazánkban 490.578 fő, azaz a népesség 4,9%-a vallotta magát fogyatékos személynek. Nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések ezzel szemben azt mutatják, hogy a lakosság átlagosan 10%-a él valamilyen fogyatékossággal, a valós szám tehát hazánkban is inkább az 1 milliót közelítheti.
A Tokaji Görögkatolikus Egyházközség fontos feladatának, közös felelősségének tekinti aktív közreműködését a fogyatékkal élő, a megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségének megteremtésében. Ennek az összetett, az emberi erőforrások fejlesztését célzó folyamatnak a támogatásáért született meg az EFOP-5.2.2.-17-2017-00139 kódszámú pályázatunk is, melynek célja az egyházközség településein és azok környezetében rendszeresen felmerülő, a lakosság életére (negatív) hatást gyakorló problémák feltárása, részletes megismerése, összehasonlítása – az azonosságok és az eltérések megismerése – és kezelésükre megfelelő stratégiák, intézkedések, beavatkozási logikák, jó gyakorlatok kidolgozása.
Az Országgyűlés 15/2015. (IV.7.) határozatával elfogadta a 2015-2025. évekre vonatkozóan az Országos Fogyatékosságügyi Programot, amely megfogalmazta a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségét, jólétét előmozdító célokat: a társadalmi szemléletformálást, a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítását, a társadalom életében való aktív részvételt és a rehabilitációt.
A jó gyakorlatok gyűjtésével célunk, hogy legyenek ismertek a bíztató jó példák, mert ez az egyik legfontosabb üzenet a jövőre nézve. Persze nemcsak elérni kell egy-egy eredményt, hanem ami még annál is fontosabb, meg is kell tartani azt. Mindez azonban közös felelősségünk!Elgondolásunk szerint a siker egyik kulcsa a konzultáció, a párbeszéd, mellyel támogatjuk egymás munkáját, továbbadjuk a megszerzett tudást, ezáltal egyre többen megismerhetik az eredményeket.
2019.06.30.
A „segítés”
Az embertársainkon történő segítés általános erkölcsi parancs. A hívő keresztények számára vallási meggyőződésük is ezt diktálja, ezt követeli meg.
M. Heidegger, német filozófus szerint a segítésnek két eltérő módja lehetséges. Mára ezek közül az egyik vált dominánssá, szinte kizárólagossá.
A ma uralkodó felfogás szerint a segítés a terhek megosztását jelenti. Az általános vélekedés szerint úgy segíthetünk a terheket cipelő embertársainknak, ha átvállaljuk terheik egy részét. Könnyen értelmezhető ez, ha egy nehéz csomagokat cipelő idős emberre gondolunk, hiszen a “segítés” legelemibbnek tűnő módja, ha elvesszük tőle csomagjait, vagy legalább azok egy részét, és mi visszük tovább.
A terheket átvitt értelemben gondolva, azt is könnyű belátni, hogyha egy nehéz sorsú embertársunkon akarunk segíteni, akkor már az is segítés, ha meghallgatjuk, ha elmondhatja nekünk a baját, megoszthatja velünk a gondjait.
Ám a segítésnek más módjai is lehetségesek, nemcsak a terhek átvállalása.
2019.06.29.
Tájékoztató
2019.06.26. “Egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése” című műhelymunka helyszíne a Szent Pantaleimon Szeretetotthon volt.
A szakmai műhely során a nyírkarászi görögkatolikus egyházközség idősgondozási tevékenységeit, illetve a mindennapi élet során bevált jó gyakorlatokat ismerhettük meg.
Az intézményvezető mutatta be az idősek körében végzett gondozási és közösségfejlesztő tevékenységeit. A Szent Pantaleimon Szeretetotthon Nyírkarászon a Szent Miklós Ápoló-Gondozó Központhoz (Hodász) csatolt, tagintézményként működik
Érdemes néhány, az intézményben bevált jó gyakorlatot leírni:
– A lelki vezető a helyi parókus, ő szinte minden nap meglátogatja a lakókat, de heti két alkalommal (szükség esetén bármikor) rendelkezésre áll orvos, alkalmanként gyógytornász és fodrász is.
– A mozgásra, sétára képesek bármikor időzhetnek a parkban, sétálhatnak a szabadban, vagy éppen tévézhetnek.
– Népszerű a lakók körében a családi nap, amelyen a rendszeres látogatók, hozzátartozók összegyűlnek, közös zenés programokon vesznek részt. Meg kell azonban mondani, hogy néhány ápoltat senki nem látogat.
– Minden évben közösen megünneplik az intézmény születésnapját, ezen a napon is közös foglalkozásokon vesznek részt lakók és az itt dolgozók.
– Közös az ünneplés az Idősek világnapján, október 1-én is.
– Minden évben megemlékeznek az anyák napjáról.
– Az egyházi év ünnepei közül kiemelkedik a karácsony, közös a fa díszítése, ekkor mindenki kap ajándékot. Húsvétkor mindig sor kerül a pászkaszentelésre, az ünnepi eledelek (kalács, sárga túró, sonka) megáldására.
– A lakók megünneplik egymás névnapját és születésnapját, ekkor az ünnepelt “rendelheti meg” a napi menüt.
– A kevés lehetőséget, a viszonylagos zsúfoltságot a dolgozók nagyobb odafigyeléssel, lelki többlettel, kedvességgel próbálják pótolni.
2019.06.25.
Szakmaközi hálózatok tervezése
A szakmaközi hálózat nem egy adott ágazat képviselőinek a grémiuma, hanem a különböző humán szolgáltatások helyi munkatársainak biztosít lehetőséget párbeszédre, sok szempontú probléma felvetésre és megoldási javaslatok kidolgozására.
A szakmaköziség gondolatának és gyakorlatának beemelése a marginalizált helyzetű települések, település-csoportok, mikrotérségek mindennapjaiba, a közös szemlélet formálás egyik eszköze lehet, emeli a problémaérzékenységet és a helyben dolgozó szakemberek kiégésének megelőzésében is segíthet.
A szakmaközi megbeszélések elsősorban települési szinten hoznak létre szakmai fórumot, teamet az adott településen dolgozó humán szolgáltatást végző szakemberek és intézmények részvételével, bevonva a családok képviselőit és a fenntartót, fenntartókat. Elsődleges cél, hogy a személyes segítő szolgáltatások, hatékonyabban és célzottabban működjenek az adott településen a szegénységben, mélyszegénységben élő családok számára is, továbbá, hogy a szakmaközi együttműködések megteremtődjenek a társszakmák között.
2019.06.22.
Konferencia
2019. június 19-én Tokajon került megrendezésre az EFOP-5.2.2. Transznacionális együttműködések megvalósítása című projekt első konferenciája. A megjelent vendégeket, szakembereket és partner szervezetek képviselőit Gorcsa György, görögkatolikus parókus köszöntötte, majd röviden ismertette, bemutatta a projekt főbb tevékenységeit.
A bevezető gondolatok és ismertető után Makó Balázs szakmai vezető összefoglaló gondolatait hallgathattuk meg.
A szünet után következett ifj. Pallai Béla görögkatolikus lelkész előadása, majd az ebédet követően id. Pallai Béla görögkatolikus lelkész mutatta be a Szatmárnémeti egyházközség életét, tevékenységeit. Mindkét nemzetközi résztvevő nagyon örült, hogy a tokaji szakemberek ellátogattak hozzájuk és megismerhették az egyház tevékenységeit, amelyből biztos mások is tanulhattak. Az együttműködés mindkét fél számára nagyon hasznos volt és a további együtt munkálkodásban is szívesen vesznek részt.
id. Pallai Béla előadását követően egy előadást hallgathattunk meg a fogyatékos emberek helyzetéről, illetve a kutatás és jó gyakorlatok gyűjtésének tapasztalatairól.
A konferencián közel 150 fő vett részt, illetve fogadta el a meghívásunkat, aminek nagyon örültünk.
2019.06.17.
Transznacionális együttműködések megvalósítása a Tokaji Görögkatolikus Egyházközségben” céljából tartandó szakmai program
2019. augusztus 16-án Tokajon került megrendezésre az EFOP-5.2.2. Transznacionális együttműködések megvalósítása című projekt harmadik szakmai programja. A megjelent vendégeket, szakembereket és partner szervezetek képviselőit Gorcsa György, görögkatolikus parókus köszöntötte, majd röviden ismertette, bemutatta a projekt főbb tevékenységeit.
A bevezető gondolatok és ismertető után a Makó Balázs szakmai vezető összefoglaló gondolatait hallgathattuk meg, mely a projekt eddigi szakmai tevékenységeiről szólt, illetve eddig megvalósított szakmai programokról. Ennek során a szakmai vezető kiemelte a projekt megvalósítás során felmerült nehézségeket és a projekt hasznosságát, az eddig elért eredményeket, tapasztalatokat, amelyekből a projekt megvalósítók mindig igyekeztek tanulni és a tanultakat hasznosítani a további szakmai munka során.
A szakmai vezető ismertetője után Vinczéné Telegdi Erzsébet tartott előadást, a kutatás és jó gyakorlatok gyűjtésének tapasztalatairól
Az előadás után fórumbeszélgetés keretében megvitatásra került a projekt keretében eddig megismert jó gyakorlatok, eredmények, az egyházi szervezetek jövőképe, stratégiája. Javaslatként elhangzott, hogy önkéntesek, helyi szakemberek bevonásával, az egyház közösségépítő szerepe növelhető lenne, fontos lenne minél több fiatal elérése, bevonása, szemléletformálása, amelyben nagy szerepe van a hitnek, az egyháznak.
2019.06.15.
Meghívó 2019.07.01.
