Pályázatok

2019.05.12.

Projekt rövid távú hatásai

A projekt rövid távú hatásai várhatóan a közvetlen célcsoport tudásának, szemléletének fejlődésében és az elsajátított, alkalmazható beavatkozási logika tartalmi megújulásában mutatkozik meg először. Emellett elsődleges eredményként jelenik meg a közvetett célcsoport számára kínált szolgáltatások számának és minőségének növekedése, a meglévő folyamatok innovációja.

A fejlesztés megvalósításának köszönhetően az együttműködő partnerek bevonásával számos szakmai tevékenység kerül megvalósításra. A projekt befejezésének időpontjára teljeskörűen lezajlanak a tervezett rendezvények, kutatások, tanulmányutak, műhelymunkák és képzések. A projekt eredményeként a közreműködők között hatékony együttműködések valósulhatnak meg és kiterjedt kapcsolatrendszer alakítható ki, melyekből további hosszú távú előnyök kovácsolhatók.

Célunk, hogy a fejlesztés kedvező hatásait hosszú távon is fenntartóvá tegyük.

2019.05.07.

Meghívó 2019.05.23.

2019.05.05.

Meghívó 2019.05.21.

2019.05.03.

Hátrányos helyzet 3.

Évtizedekkel a rendszerváltás után is megállapítható, hogy a korábban a társadalom alsó részére szorult családok nagy része ott rekedt és azóta is folyamatosan, bővítetten újratermeli saját hátrányos helyzetét.

Ahogy az idős kor korábban is növelte a peremre kerülés veszélyét, úgy ma is a hátrányos helyzetű csoportok egyikét képezik az idősek.

Kolosi Tamás rétegződéskutatása az 1980-as években a társadalmi egyenlőtlenségeknek nyolc dimenzióját vizsgálta. Ezek: a munkamegosztásban elfoglalt hely, a második gazdaságban betöltött szerep, az iskolai végzettség, a lakóhely, a vagyon, a jövedelem, az érdekérvényesítő erő.

Az idős emberek munkamegosztásban elfoglalt helye a nyugdíjas státusz. A második gazdaságban éppen idős koruk miatt nem vesznek részt. Iskolai végzettségük eltérő, miként lakóhelyük is. Vagyoni helyzetük is különböző, jövedelmük is különböző, de az aktív korú munkavállalókhoz képest alacsonyabb. Érdekérvényesítő erejük gyengébb a fiatalokénál.

2019.04.30.

Meghívó 2019.05.14.

2019.04.22.

Hátrányos helyzet 2.

Az idős emberek a nyugdíjba vonulás következtében könnyen veszélyeztetetté válnak, hiszen a korábbinál rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek, csökken a rendelkezésükre álló materiális tőke. A kulturális tőke bizonyos elemei szintén csökkennek. A munka világából való kikerülés, a gyermekek felnőtté válása, a gyakoribb betegségek, az esetleges özveggyé válás és más tényezők gyakran a kapcsolatok csökkenésével járnak. Szűkül az a kör, mely szükség esetén erőforrásként, tőkeként vehető igénybe.

Ez összességében tőkecsökkenést, hátrányos helyzetbe kerülést idézhet elő.

Gyakori probléma idős korban, hogy a tőkekonvertálás csatornái bedugulnak, megszűnik a lehetőség a meglévő tőkék hasznosítására, átváltására. A nyugdíjba vonulással megszűnik a korábban természetesnek tűnő módja a kulturális tőke anyagi tőkére konvertálásának, vagyis a megszerzett tudás és más kompetenciák munkahelyen történő hasznosításának, materiális tőkére váltásának lehetősége. A munkahelyi kapcsolatok, valamint a munkahelyhez kötődő tágabb kapcsolati háló megszűnésével lecsökken a társadalmi tőke mennyisége is.

A munka világában aktívan részt vevő, dolgozó emberek ismereteiket, szakmai tapasztalataikat, meglévő kompetenciáikat (kulturális tőkéjüket) főként munkahelyükön hasznosítják (fektetik be), és ott történik meg az átváltódás pénzre, mely munkabér vagy vállalkozói profit formájában jelenik meg. A munkavégzés során legtöbb esetben emberi kapcsolatok is létesülnek, tartódnak fenn, azaz a társadalmi tőke is akkumulálódik, szinten tartódik.

A nyugdíjba vonulással megszakad ez a korábban rutinszerűen zajló folyamat. A gond gyakran nem, vagy nemcsak az, hogy a nyugdíj kevesebb, mint a korábbi munkabér, illetve a profitból való részesedés, hanem az is, hogy immár nem a saját kulturális tőke befektetésével, a szakértelemmel, a szorgalommal, a kompetensen végzett munkával jut az egyén jövedelemhez, nem saját kulturális tőkéjét konvertálja materiális tőkére. Ez gyakran az önbecsülést, a társadalmi hasznosság tudatát gyengíti, és akár az objektív társadalmi helyzettől függetlenül is a saját helyzetének hátrányos helyzetként történő szubjektív értékelését eredményezi.

2019.04.12.

Hátrányos helyzet 1.

Milyen átfogó, általános okai és konkrét hátterei vannak a rossz szociális helyzetbe kerülésnek?

P.Bourdieu tőkeelmélete szerint az egyének és csoportjaik egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt helyét az általuk birtokolt tőke mennyisége határozza meg. A modern társadalmakban három tőketípust különböztet meg, melyek azonos jelentőségűek, összeadhatóak és egymásra átválthatóak.

Az első típus a materiális tőke, mely az anyagi javakat jelenti. A második tőketípus a kulturális tőke, mely a tudást, a képességeket, készségeket és egyéb kompetenciákat jelenti. A harmadik tőkeféleség a társadalmi tőke, mely az emberi kapcsolatok összessége. Tőkeként értelmezhetőek a vertikális kapcsolatok és a horizontálisak is. Vertikálisak az alá-fölérendeltségi viszonyok, melyek magasabb és alacsonyabb státuszú embereket kötnek össze. Ezeknek gyakori összetevője a függőség, a leköteleződés. Konkrét megnyilvánulásuk a paternalizmus, a protekció, a kijárás, amik a korrupció különböző megnyilvánulásai.

A horizontális, azaz a hasonló helyzetű emberek közötti kapcsolatok is tőkeként működtethetőek, komoly erőforrást képeznek.

Gyakori jelenség, hogy az egyének, illetve a családok az egyik tőketípusban bővelkednek, még a másik két típus szűkösebb, korlátozottabb mértékben áll rendelkezésükre. Ám a tőkeféleségek nem külön-külön, hanem együttesen határozzák meg a társadalmi státuszt.

A tőkeféleségek nemcsak összeadódnak, hanem konvertálhatóak, azaz átválthatóak egymásra.A hátrányos helyzet akkor alakul ki, ha egy személy, illetve egy család mindhárom tőkeféleséggel csak szűkös mértékben rendelkezik.

2019.04.06.

Tájékoztató

2019.04.02. “Egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése” céljából tartott szakmai műhelymunkának és tanulmányútnak a Füzéri Római, Katolikus Plébánia és Lelkigyakorlatos Ház adott helyszínt (3996 Füzér, Rákóczi u. 1.).

A szakmai műhely és tanulmányút során a Fűzéri Római katolikus egyházközség közösségépítő tevékenységeit, illetve a mindennapi élet során bevált jó gyakorlatokat ismerhettük meg, amely a hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik sajátos élethelyzetét érinti. Tóth Gábor római katolikus lelkész mutatta be az egyházköszség életét, az idősek körében végzett közösségfejlesztő tevékenységeit, majd pedig a nevelőszülői hálózattal és az itt élő nevelésben levő gyerekekkel végzett önkéntes munkáját. A környező településeken nagyon sok a nevelő szülői család, a gyermekkel folyamatosan foglalkoznak, ének, tánc, színdarab előadásokat szerveznek, a gyerekek egy összetartó közösségben élnek, a zene, tánc, színjátszáson keresztül fejlesztik a gyermekek kompetenciáit.

A családok vér szerinti és nevelt gyermekei közösen járnak hittan oktatásra, egymásra nagyon jó hatással vannak, segítik egymást. Egyházi kezdeményezésre alakult itt egy “Csipet-csapat”, mely gyakran szerepel különböző rendezvényeken: zenélnek, énekelnek, verset mondanak, filmvetítéseken vesznek részt. Ez mindenki számára jó és hasznos elfoglaltságot jelent a számítógépezés, az állandó tévézés, “mobilozás” vagy csavargás helyett. A közösség már eljutott arra a szintre, hogy a foglalkoztatást igényli, kéri és szereti. A foglalkozásokat, próbákat önkéntesek vezetik.

2019.03.31.

A Szentlélek ereje, a ránk bízott talentumok és az Istennek tetsző élet 3.

A teremtett világ fájdalmakkal, gondokkal, nehézségekkel teli. A keresztény embert ez nem bénítja meg, nem dönti végső kétségbe esésbe. Számára a világ bajai, a körülötte lévő emberek problémái és saját fájdalmai olyan kihívások, melyek megválaszolására, a rossz dolgok megváltoztatására ő maga is hivatott.

A világ elviselhetetlennek tűnő állapota, az emberek romlottsága ellenére – a keresztény emberek hite szerint -, ebben a világban, ezek között az emberek között kell a Jézus által kijelölt úton járni, az ő példáját követni, az ő igazsága szerint élni. Ebben a világban, ilyen emberek között mutatható meg igazán a szeretet ereje, az emberek egymás iránti elköteleződésének hatása a világ jobbá tételére, saját életünk megújítására.

Ha ez a meggyőződés hatja át az egyházközségek vezetőit és tagjait, akkor adott a társadalmi, szociális és egyéni problémák megoldásában való sikeres részvételüknek a legfontosabb feltétele.

A társadalmi, szociális gondokkal küzdő, bajban lévő embereken való hatékony segítésnek az alapfeltétele az egyházközségekben, hogy a vezetőkben és az egyházközség tagjaiban meglegyen a karitatív tevékenység iránti elköteleződés, a segítő szándék.

Ám azt is tudjuk, tapasztaljuk, hogy a segíteni akarás, a “jószándék”, nem hozza meg mindig a várt eredményt, sőt olykor annak épp az ellenkezőjét idézi elő. Ez olyankor szokott bekövetkezni, ha a kialakult helyzet konkrét ismerete nélkül, saját elképzeléseire hagyatkozva próbál valaki segíteni a szerinte bajban lévő emberen, vagy embereken. Az öncélú, megfontolatlan “jókodás” rendkívül romboló hatású lehet. Rombolja a segítőszándékot, hiszen a segíteni akaró és környezete könnyen azt a következtetést vonja le, hogy “azokon” nem lehet segíteni, vagy rosszabb esetben: “azok” nem is akarják, hogy jobb legyen nekik.A kudarc elszenvedői a másik oldalon “azok”, akiken segíteni próbáltak, és akik valójában bizonyára szeretnék, hogy jobb legyen nekik, de a jó és a rossz fogalmát esetleg eltérően értelmezik, miként magát a “segítés” tényét akár kéretlen beavatkozásnak, netán méltóságuk megsértésének, vagy legrosszabb esetben személyük elleni támadásnak élik meg.

2019.03.23.

Meghívó 2019.04.02.