2019.08.10.
Idős kor 1.
Történelmi korszakonként és kultúránként változó, hogy hány éves koruktól tekintik “idősnek” az embereket.
Több dolog befolyásolja ezt. Legerőteljesebben a várható élethossz, vagyis, hogy az emberek átlagosan meddig élnek. Minél hosszabb az emberi élet, annál később minősítik “idősnek” az embereket.
Mivel az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az emberek születéskor várható élethossza, s ráadásul Európa társadalmai elöregedőben vannak, s ezért egyre magasabb az átlagos életkor, ennek következtében pedig kitolódott az idős kor kezdete. Szerencsére manapság az ötvenes éveikben járó emberek egyáltalán nem úgy élnek, nem olyanok, hogy “idősnek” kellene őket tekinteni, sőt a hatvanas éveikben járók jelentős része sem mutatja az öregség jeleit. Az életmód változása, az egészségmegőrzés jó értelmű divattá válása, valamint a javuló egészségügyi ellátás hatására az “idős kor” a legtöbbeknél a 70-es, 80-as éveikben kezdődik.
Változó az is, hogy miként vélekedik az adott társadalom, és annak tagjai az idős kor sajátosságairól. Nagy különbség, hogy maguk az idősek valamint a környezetükben élők a leépülést, a gyakori betegséget, a mások segítésére szorulást tekintik az idős kor szükségszerű velejárójának, jellemzőjének, vagy éppen a korábban megszerzett tapasztalatok, ismeretek beérését, a bölcsességet, a megfontolásra érdemes vélemények nyilvánításának képességét.
2019.08.03.
Meghívó 2019.08.16.
2019.08.02.
Egyházközségek segítő szerepe
Az emberekben élő elemi vágy a valahová tartozásra, a mások általi elismerésre, olyan erős, hogy még annak pótlékáért is megtesznek bármit. Igazodnak a politikai hatalom, vagy éppen a divat, a média által támasztott elvárásokhoz. Csak nehogy kilógjanak a sorból, csak nehogy kiderüljön, hogy nem tartoznak sehová.
A pozitív identitás hiánya, az önbecsülés nélküliség tovább rombolja emberi kapcsolatainkat. Egy ilyen világban, ahol a szeretetlenség válik természetessé, a magányosság a “divatos” létforma, ahol a frusztráltság, a depresszió az élet “természetes” velejárójaként értelmeződik, ott az lesz a gyanús, már-már deviáns, akinek pozitív az önazonosságtudata, aki elégedett az életével, aki pozitívan viszonyul a világhoz, aki derűs. Az emberi energiákat, erőfeszítéseket nem az önépítésre, a bizalom építésére, az emberi kapcsolatok erősítésére fordítják, hanem gyakran az irigység, mások sikereinek akadályozása köti le ezeket.
Ebben a világban rendkívül felértékelődik az egyházközségek segítő szerepe, hiszen történelmi tradícióik, vallási meggyőződésük, értékelkötelezettségük alapján a hozzájuk tartozók még képesek lehetnek felismerni a környezetükben élő emberek valódi gondjait és képesek lehetnek az anyagi gondoskodáson és testi gondozáson túlmutató segítésre, vagyis az emberi kapcsolatok építésére, az egyének legjobb képességei kibontakoztatásának inspirálására, és az ezek elismerésén alapuló egyéni és közösségi identitás erősítésére.
2019.07.31.
Transznacionális együttműködések megvalósítása a Tokaji Görögkatolikus Egyházközségben” című projekt, képzéshezkapcsolódó rendezvény
2019. július 31-én Hodászon került megrendezésre az EFOP-5.2.2. Transznacionális együttműködések megvalósítása című projekt, képzéshez kapcsolódó második rendezvénye. A megjelent vendégeket, szakembereket és partner szervezetek képviselőit Gorcsa György, görögkatolikus parókus köszöntötte, majd röviden ismertette, bemutatta a projekt főbb tevékenységeit.
A bevezető gondolatok és ismertető után a Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközség tevékenységének, jó gyakorlatainak bemutatása következett, melyet Lakatos Sándor a Hagyományok Házának vezetője ismertetett.
A hodászi cigány egyházközség létrejöttét Sója Miklós atyának köszönhető, aki 1942-ben került Hodászra, és aki az országban szinte elsőként kezdett rendszeresen a cigányokkal foglalkozni. 1948-ban már egy kis vályogházat is megvettek önálló kápolna és iskola számára, építettek rá egy kis tornyot is. 1968-ban Rómából kaptak anyagi támogatást, amelyet a kápolna bővítésére fordítottak. Ikonosztázion is épült, amelynek ikonjait Rómában festették. Sója atya a Szent Liturgiát és az Evangéliumot is lefordította cigány nyelvre, így ezzel is úttörő munkát végzett. A közösség szépen gyarapodott, 1991-ben Csanády Gábor új templom tervét készítette el, amelynek kivitelezése egy évvel később kezdődött, ünnepélyes felszentelése 1995-ben volt. A templom mellé aztán fokozatosan megépültek a különböző szociális intézmények, tanoda, öregotthon, óvoda is. 2004-ben megalapították a cigány egyházközséget.
Majd pedig létrejött a Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, melyet a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat tart fenn, az intézmény működését Kósa Anita, szakmai vezető mutatta be.
Ezen tevékenységek kapcsán nagyon sok jó ötlet kerülhetett kipróbálásra és a mindennapi élet a legtöbb esteben vagy igazolta az ötletek kapcsán kialakított szolgáltatásokat vagy némi kiigazításokkal, de életképes tevékenységeket, jó gyakorlatokat sikerült kialakítaniuk.
2019.07.31.
A „segítés”
Ha segíteni akarunk másokon, akkor tudnunk kell, hogy mi az, amiben hiányt szenvednek, mi a valódi gondjuk, mire van igazán szükségük.
Manipulált, magányos szürke tömeggé gyúrt társadalmakban az egyéni szocializáció úgy zajlik, hogy bizonyos alapvető emberi szükségleteket megpróbálnak kiiktatni, elfeledtetni az emberekkel. A leszűkített, egydimenziós létre felkészítő szocializáció során a biológiai jellegű, anyagi javakkal kielégíthető szükségletek kerülnek előtérbe. A fogyasztói társadalmak működtetésének kulcskérdése, hogy sikerül-e elhitetni, hogy az emberi boldogság az anyagi javak bősége, habzsolása, a korlátlan fogyasztás által érhető el.
Ha ezt sikerül életeszménnyé tenni, netán egyetlen lehetséges modellként elfogadtatni, akkor akadálytalanul folyhat az álszükségletek gerjesztése, és a kielégítésükre szolgáló termékek, szolgáltatások jelentős profittal történő értékesítése. Ám ahhoz, hogy a fogyasztói létre korlátozzák, “konzumidiótákká” tegyék a tömegeket, előbb ki kell szerelni belőlük a valódi emberi életnek még a vágyát is, meg kell akadályozni azoknak a szükségleteknek a kialakulását, amelyek valóban emberhez méltó, autentikus életvitelre ösztönöznék őket.
Adam Smith klasszikus közgazdaságtanának kiindulópontja az, hogy az embereknek két alapvető szükségletük van.
Az egyik alapvető szükségletünk a létfenntartásukhoz nélkülözhetetlen anyagi javak biztosítása, a másik pedig az emberek általi elfogadás, elismerés iránti igény. Ám nem “bárki” általi elfogadásra, megbecsülésre vágyunk, hanem a számunkra fontos, Jelentős Másik elismerésére. Erre épp úgy szükségünk van, mint a mindennapi betevő falatra.
Ahogy a táplálkozás és a többi alapvető anyagi szükséglet kielégítése nélkülözhetetlen a biológiai életben maradáshoz, úgy a számunkra fontos emberek részéről érkező elismerés is nélkülözhetetlen az emberhez méltó élethez, emberi önazonosságunkhoz, pozitív identitásunkhoz. Ezt csak másoktól, közösségeinktől kaphatjuk meg.
2019.07.31.
Projekt szemléletformáló hatása
A projekt a pozitív előre lépések mellett jelentős szemléletformáló erőt is hordoz magában. A hátrányos helyzetű személyek bevonása elősegíti a tevékenységek népszerűsítését, a művelődés és az egész életen át tartó tanulás fontosságának kihangsúlyozását.
Ennek biztosítását a Helyi Esélyegyenlőségi Programban nevesített intézkedések mellett a nevelési/oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel történő szoros kapcsolat is elősegíti.
Reményeink szerint a projekt megvalósításával sikerül elérnünk, hogy a résztvevők és az érdeklődők a különböző szociális, közösségépítő lehetőségek igénybevételét mindennapi tevékenységeik körébe is beillesszék. A megvalósítást követően is törekszünk arra, hogy a lakosság érdeklődését folyamatosan fenntartsuk, és további programlehetőségeket biztosítsunk számukra.
Az szervezetek az igényelt állami támogatás felhasználásán felül a jövőben is támogatást kíván nyújtani a hátrányos helyzetű személyek számára készség- és képességfejlesztő, felzárkóztató, ismeretterjesztő, és kulturális programok megvalósításával.Ennek biztosítását a Helyi Esélyegyenlőségi Programban nevesített intézkedések mellett a nevelési/oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel történő szoros kapcsolat is elősegíti.
2019.07.30.
Transznacionális együttműködések megvalósítása a Tokaji Görögkatolikus Egyházközségben című projekt, képzéshez kapcsolódó rendezvény
2019. július 29-én Nyíregyházán került megrendezésre az EFOP-5.2.2. Transznacionális együttműködések megvalósítása című projekt, képzéshez kapcsolódó első rendezvénye. A megjelent vendégeket, szakembereket és partner szervezetek képviselőit Gorcsa György, görögkatolikus parókus köszöntötte, majd röviden ismertette, bemutatta a projekt főbb tevékenységeit.
A bevezető gondolatok és ismertető után az ÉLIM Evangélikus Szeretetotthon tevékenységének, az idős- és fogyatékkal élők gondozásban szerzett tapasztalatainak bemutatása, megvalósított projektek, jó gyakorlatok ismertetését hallgathattuk meg Sipos Ilona, intézmény vezetőtől. Az intézményben folyamatosan zajlanak különféle projekt megvalósítások:
- Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációját elősegítő programok támogatása – Foglalkoztatás 2018 Foglalkoztatás
- 2018/B/2 2018.04.01.- 2019.06.30.
- FSZK Fogyatékos emberek otthonában nyújtott időszakos segítő szolgáltatás OS2018/10
- Új Európa Alapítvány “Forrás hetek az Élim Evangélikus Szeretetotthonban” KÖSZ17-083
- Széchenyi2020 Együtt az úton – a Magyarországi Evangélikus egyház társadalmi szerepvállalás erősítése a XXI. században (Konzorciumban az Evangélikus Diakóniával és az Emmaus Alapítvánnyal) EFOP-1.3.7-17-2017-00008
- EMMI-NRSZH Fejlesztő foglalkoztatás
Ezen programok kapcsán nagyon sok jó ötlet kerülhetett kipróbálásra és a mindennapi élet a legtöbb esteben vagy igazolta az ötletek kapcsán kialakított szolgáltatásokat vagy némi kiigazításokkal, de életképes tevékenységeket, jó gyakorlatokat sikerült kialakítaniuk.
2019.07.21.
Meghívó 2019.07.31.
2019.07.19.
Meghívó 2019.07.29.
2019.07.15.
Tájékoztató
A Tokaji Görögkatolikus Egyházközség támogatást nyert az EFOP-5.2.2-17-2017-00139 kódszámú “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Tokaji Görögkatolikus Egyházközségben” című pályázaton, mely megvalósítása 2018 januárjától 2019 decemberéig tart.
2018. januárjától a projekt megvalósítása folyamatosan zajlik, felállt a megvalósítói stáb, elkészült a szakmai tevékenységek ütemezése, egyeztetésre kerültek a pontos dátumokkal ellátott rendezvények időpontjai.
Az együttműködő partnerekkel a kapcsolatfelvétel megvalósult, a kapcsolattartás és együttműködés folyamatos, a közös megbeszélések révén kialakításra került a tapasztalatszerzési, együttműködési és kommunikációs terv. Minden együttműködő partner és a projekt gazda között megvalósult a feladatok egyeztetése az együttműködés szabályainak, kereteinek meghatározására, az együttműködési megállapodások aláírásra kerültek.
2018. január és 2019.06.30 között megvalósult rendezvények:
Szakmai műhely munka 9 alkalommal, tanulmányút 8 alkalommal, 10 alkalommal szakmai program.
A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek során elkészült és kihelyezésre került a tájékoztató tábla.
A projekt során kialakításra került egy honlap, melyre folyamatosan kerülnek fel a projekttel kapcsolatos bejegyzések.A szakmai műhelyek, tanulmányutak, előadások során a hazai és nemzetközi partnerekkel folyamatossá vált a kapcsolattartás, az együttműködés, mely révén a gyakorlatban is megvalósult és megvalósul a hálózatépítés.
